Tippek a kapunyitási krízis leküzdéséhez

Portrait of business colleagues holding each other and laughingA fiatal felnőttkor – mint életszakasz – meghatározó jelentőséggel bír az identitás alakulásában. Életünk során persze valamennyi életszakasznak megvan a maga funkciója, de a fiatal felnőttkor az egyik legintenzívebb időszak az egyén életében. Az egyén ez időtájt válik függetlenné a szüleitől és kezdi meg önálló életét, valamint nem mellékes, hogy egy új életszerep – a dolgozói szerep – válik a mindennapok fő meghatározójává. Így volt ez régen is, és így van ez ma is. Mégis mi változott, ami miatt ma ez sokkal nehezebb feladat, mint régen volt?

A fiatalok számára ezen életszakasz egyik fő jellemzője, hogy kilépnek az oktatásból a munka világába, és céllá válik, hogy minél több tapasztalatot szerezzenek, minél több élethelyzetben és életterületen próbálhassák ki magukat. Ebben óriási vonzerő van, és jellemző a pozitív-negatív hatások kettőssége és együttes megjelenése. Az ún. kapunyitási krízis időszakává ez az életszakasz azért válik, mert az egyén számtalan lehetőséget lát, valójában egyiket sem ismeri, és úgy érzi, valamennyit ki kell próbálnia ahhoz, hogy utána felelős döntést tudjon hozni. Ez az életszakasz azt az élményt is hívja, hogy „most vagy soha” kell mindent kipróbálni, hiszen később más dolgok, életfeladatok és életszerepek kerülnek előtérbe, és ami most kimarad, annak megélésére talán soha nem lesz lehetőség. Állandó változások, ismeretlen helyzetek és döntési/választási kényszerek válnak jellemzővé.
A 21. század ráadásul sajátos kihívásokat hozott. Jelen korunk világa sokkal összetettebb, mint a 20-30 évvel ezelőtti. A változás, a dinamika és a bizonytalanság a mindennapok részévé vált. Azok a fiatal felnőttek, akik éppen, hogy csak kikerülnek az oktatás rendszeréből (ahol jól definiált szabályok, rendszerek, követelmények és folyamatok vannak, és sokkal kevesebb választási lehetőség, mint a munkaerőpiacon) különös sokkhatással szembesülnek a munkavállalóvá válás idején. A munka világába lépéssel ugyanis a fiatal egyúttal a felnőttkorba is belép. Komoly döntési helyzetekkel kerül szembe, a karrierrel, az életmóddal, a financiális kérdésekkel, amelyekre nincsenek olyan egyértelmű, jól meghatározható válaszok és kitaposott ösvények, mint ami az oktatás világában jellemző volt. Sőt ha a korábbi generációt (X generációt) érő hatásokra gondolunk, akkor az is nyilvánvaló, hogy az X generáció tagjai sokkal egyértelműbb helyzetekkel találkoztak, és mivel összességében kevesebb volt a választási lehetőség és a döntési pont, 20-30 évvel ezelőtt összességében könnyebb volt alkalmazkodni is.
A 21. század sajátos trendje mindezeken túl, hogy a fiatal munkavállalók már egészen korán, a pályájuk elején vezető pozícióba kerülnek, felelőssé válva ezáltal nemcsak önmagukért, hanem másokért is. Mindez leginkább azzal függ össze, hogy a multinacionális vállalatok megjelenése Magyarországon azt eredményezte, hogy egyre több olyan dolgozót keresnek a vállalatok, aki több idegen nyelven is magas szinten beszél, és ennek a kritériumnak leginkább a mai Y generáció, azaz a munkaerőpiac fiatal szereplői tudnak megfelelni. Ennek eredményeként a fiatalokat nemhogy szívesen veszik föl ezek a vállalatok, de hamar vezetői pozícióba is helyezik őket.

Mit lehet tenni a krízis elkerülése érdekében?
– fontos a folyamatos önfejlesztés, hogy minél kevesebb legyen az ismeretlen helyzet;
– oda kell figyelni az önmenedzselésre, a saját karrier aktív és tudatos alakítására, a tudatos pályaválasztásra;
– a felelősségtudatosság, a felnőni akarás nagyon nagy érték a munkaerőpiacon, a halogatás nem vonzó :);
– az éretten gondolkodó fiatalok azok, akik elsősorban vonzóak a munkáltatók számára;
– érdemes már az oktatásban töltött évek alatt munkatapasztalatot szerezni, ezzel is növelve a foglalkoztathatóságot.

Posted in Blog and tagged , , .