Álláskeresésre fel!

Az álláskeresés egy olyan projekt, ami életünk során többször is előtérbe kerülhet. Leginkább azért van ez, mert a munkaerőpiac állandó jellemzője lett a változás és a dinamika, amihez a munkáltatók is kénytelenek állandóan alkalmazkodni. Ennek egyenes következménye, hogy a dolgozók jönnek és mennek a cégeknél, vagy önszántukból, vagy azért mert muszáj. És mivel a munkaerőpiac körülményei, feltételei állandóan változnak, munkavállalóként a rugalmasság és a változásokhoz történő alkalmazkodásra való nyitottság a legfontosabb készségek.

Ahhoz, hogy az álláskeresés eredménye az állástalálás legyen, a lehető legtöbb csatornát érdemes megmozgatnod. A legmegszokottabb módszer, hogy az ember figyeli az interneten megjelenő hirdetéseket. Ilyenkor az álláskereső lényegében egy-egy konkrét igényre reagál, és a jelentkezés során a munkáltatói elvárásoknak kíván megfelelni. Bár az ilyen álláskeresés nagyon aktív tevékenységnek tűnik (a keresgélés, a pályázati anyagok összeállítása sok időt elvesz), ennek ellenére gyakori, hogy nem jár sikerrel. Persze nem azt akarom ezzel mondani, hogy ezt a csatornát nem kell aktivizálni. De bizony kell! De ez csak a minimum, amit megtehetsz. 🙂

Ha valóban állást akarsz találni, keresni kell az egyéb csatornák nyújtotta lehetőségeket is. A jó állásokért komoly verseny folyik, ezért van, hogy számolni kell a kudarcokkal. Nem mellékes szempont továbbá, hogy az álláslehetőségeknek csupán 15-20 százaléka válik publikussá, és kerül meghirdetésre valamilyen nyilvános felületen. Ezért tehát tudatosan kell megcélozni azokat a lehetőségeket is, amelyek nem válnak nyilvánossá. Az ilyen meg nem hirdetett állásokra történő pályázás a külvilág számára gyakran tűnik az állást kereső „ötletszerű” tevékenységének, pedig ha ezt valaki jól csinálja, egy nagyon tudatos munkáról van szó, aminek eredménye lehet olyan állásinformációk megismerése, melyek nem kerültek hivatalosan meghirdetésre.

E technika alkalmazása során három kérdést kell tisztáznod: mit, hol és hogyan.

  1. A „mit?” kérdésköre a célok kitűzését és a reális tennivalók mérlegelését jelenti. Mit tudok, milyen képességekkel rendelkezem, milyen tapasztalataim vannak, milyen elvárásaim vannak a munkával kapcsolatban, és mi az, amit reálisan vállalni tudok és akarok.
  2. A „hol?” kérdés kapcsán annak tisztázása a feladat, hogy melyek azok a cégek, ahol szívesen dolgoznál. Ezeket érdemes összegyűjteni, akár rangsort is felállítani. A lista egyik végén legyen az, amelyik a téged érdeklő cégek közül a legvonzóbb, a másik végén amelyik a legkevésbé, de még szóba jöhet.
  3. A harmadik fontos kérdés a „hogyan?”, azaz annak a módszertannak, technikának a meghatározása, amelyet alkalmazni fogsz az álláskeresés során.

    a) A fenti listával a következő teendő az lesz, hogy a cégeket közvetlenül meg kell keresni. Tehát ne arra várj, hogy a cég meghirdessen egy pozíciót, hanem álláskeresőként közvetlenül ajánld magadat. Ez a proaktív magatartás sok munkaadó számára vonzó, persze csak ha udvarias és diplomatikus kommunikációs stílussal és megfelelő szakértelemmel párosul. Az ilyen megkereséseket persze csak jól felkészülten érdemes elkezdeni, miután már tanulmányoztad a cég honlapját, és a megelőző időszakban figyelemmel követted a céggel kapcsolatos történéseket, híreket. Járj utána, van-e a cégnél olyan pozíció, ami számodra releváns lehet. Derítsd ki, ki az az illetékes személy, aki az álláspályázatokkal foglalkozik. Ennek érdekében bátran felhívhatod a cég központi számát, és kedvesen, de határozott érdeklődhetsz a személy elérhetőségéről. Ha ennek okát kérdezik, elegendő annyit mondanod, hogy szakmai kérdés ügyében keresed az illetőt. Jó felületként szolgálnak az ilyen kontaktkeresésekhez a szakmai közösségi portálok is, ahol az illetékes személy közli hivatalos elérhetőségeit. Ezeken Te is nyugodtan keresheted őt. Az ilyen direkt megkereséseknél érdemes a céges rangsorod utolsó tagjával kezdeni, mert ez az, amely a számodra egyáltalán esélyes cégek közül a legkevésbé kívánatos. Ez kiváló gyakorló terep, hiszen veszíteni valód nincsen. Legfeljebb elutasítanak. De hátha nem, és akkor máris nyertél. 🙂 És bizony nem ritka, hogy ilyen helyzetben az álláskeresőnek fel is kínálják az interjú lehetőségét, hiszen azáltal, hogy nincs különösebb tét, Te is spontánabb, felszabadultabb, természetesebb tudsz lenni, aminek köszönhetően meggyőzőbben és egységesebben tudsz kommunikálni, ami vonzó lehet a potenciális munkáltató számára. Az pedig, hogy a rangsor utolsó tagjával kezdj, azért fontos, mert minden próbálkozással rutinosabbá válsz, és mire elérsz az „álompozíciókhoz” és „álomcégekhez” már nagyon ügyes leszel, így a számodra legkívánatosabb cégekhez rutin birtokában tudsz pályázni. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy ezek a pozíciók valószínűleg mások rangsorában is elől helyezkednek el, tehát a kudarc ne szegje kedved!

    b) Jó módszer a kapcsolati hálód mozgósítása is, ha állást keresel. Nem érdemes szégyenlősnek lenni, ugyanis a kapcsolatok, az ismeretségek nagyon fontosak, és a munkáltatónak is jó, ha ismerősön keresztül talál új munkaerőt, aki ezáltal már eleve jó referenciával érkezik. Az pedig, hogy ismerősön keresztül helyezkedünk el, az alapvető szakmai és emberi értékességünkből semmit nem von le, viszont nagy előnye, hogy olyan cégek látóterébe is bekerülhetünk, amelyekre e közreműködés nélkül esélyünk sem lett volna. Gyűjtsd tehát össze azokat az ismerősöket, akikről úgy gondolod, érdemes lehet őket megkeresni e témával. Egy jól megfogalmazott e-mail – melyben részletezed aktuális helyzetedet, elhelyezkedési szándékodat, és azokat a feltételeket, amelyek jellemzik az általad kívánatos pozíciót – nélkülözhetetlen az első lépéshez. A közelebbi ismerősöket akár fel is hívhatod, hogy szóban mondd el, milyen helyzetben vagy. Ezt követően számíthatsz arra, hogy megkeresett ismerőseid egy részével személyes találkozóra is sor kerül. Fontos, hogy ekkor egyértelműen és világosan el tudd mondani céljaidat. Ne törekedj e beszélgetés irányítására, inkább légy érdeklő, kérdezz minél többet, tudakold meg, kik azok a személyek, akiket keresni érdemes. Jó, ha birtokába jutsz egy olyan konkrét személy nevének, akihez ismerősünk be tud bennünket ajánlani.

    c) Járj el olyan alkalmakra, rendezvényekre, ahol találkozhatsz állásajánlatokkal. Jó módszer pl. részt venni a különféle szervezésű karrier- és állásbörzéken, itt ugyanis lehetőséged lesz megismerkedni cégek képviselőivel. Ezeken az alkalmakon lehetőség van ismeretségek szerzésére, kapcsolatok építésére. Gyűjts szórólapokat, névjegykártyákat olyan személyektől, akiket később meg tudsz keresni egy-egy álláslehetőség érdekében, add át jól összeállított önéletrajzodat a különböző cégek képviselőinek, hiszen sose lehet tudni. És minél több csatornát mozgósítasz, annál jobbak az esélyeid. 🙂

Posted in Blog and tagged , , , .