Karrier

Életünk fontos részét képezi a hivatásban, a munkában való kiteljesedés. Időről időre felmerül az emberben, hogy milyen pályára való, milyen irányban lenne érdemes tanulnia, fejlődnie, vagy hogy szakmájában, szakterületén milyen lehetőségei vannak. A munkaerőpiac dinamikusan változó világában a dolgozó esetenként elbizonytalanodik.

Melyek az önérvényesítés hatékony eszközei, hogy érdemes elindulni a vágyott állás megszerzése felé? Milyen a helyes önprezentációs mód napjainkban? Miként érdemes megtervezni a karriercélokat, melyek a karrierépítés hatékony módjai? Miként lehet kezelni a pályakezdés nehézségeit? Szakmai dilemmák, pályamódosítás… Álláskeresési technikák és módszerek, az „ütős” önéletrajz és motivációs levél készítésének szempontjai, állásinterjúra felkészülés…

A sikeres és hatékony munkavégzés érdekében nélkülözhetetlen az egyéni jellemzők figyelembe vétele és azok összehangolása a munkaerőpiac nyújtotta lehetőségekkel. Mivel a munka világa, a körülmények és a dolgozókkal szembeni elvárások folyamatosan változnak, a karrier menedzselése egy állandó feladat. Dinamikusan változó környezetünkben időről időre más és más kihívásoknak kell megfelelnünk. Egy ilyen környezetben a változásokhoz való alkalmazkodás képessége és a folyamatos fejlődésre való nyitottság bizony nélkülözhetetlen. Az egyén szempontjából életkortól és élethelyzettől függően eltérő életpálya-menedzselési feladatok adódhatnak, de minden helyzetben nélkülözhetetlen az önismeret és a tudatos lépésekre való képesség.

Hogyan értelmezzük a karrier fogalmát?

Napjainkra a munka fogalma nagymértékben kibővült személyes tartalommal. Míg a régi értelmezés szerint a munka elsősorban pénzforrást, megélhetési lehetőséget jelentett, mostanra már legalább ekkora szerepet tulajdonítunk a munkavégzés szerepének az egyén önmegvalósítása és kibontakozása szempontjából is. A dolgozó egyén számára egyre fontosabb, hogy olyan munkát találjon, ami lehetőséget biztosít személyisége érvényesítésére, kompetenciái kibontakoztatására és fejlesztésére. Ilyen értelemben a munka a maslow-i szükségletpiramis teljes terjedelmét végigköveti – kezdve a legalapvetőbb fizikai szükségletek kielégítésétől az esztétikai, a kognitív, a kompetencia, a szeretet és a biztonság szükségleteinek kielégítésén át egészen a legmagasabb szintű önmegvalósítás lehetőségéig.

Maslow-féle szükségletpiramis

Mindezek fényében a karrier fogalma jelentős mértékben átminősült. Korábban elsősorban a szakmai előmenetelen alapuló, társadalmi és anyagi sikert jelentett, és nem volt teljesen mentes egyfajta negatív értelmezéstől (a karrierista, akit nem kedvelünk…) Mára azonban lassan hazánkban is átvételre kerül az angolszász szemlélet és szóhasználat, melyben a „karrier” szó az embernek a munkában eltöltött idejét, fejlődését, önmegvalósítását, képességeinek kifejlesztését, kiteljesítését jelenti. A karrier előmenetele során az egyén számos munkaszerepet betölthet, és az előmenetel sikeres alakulása esetén olyan pozíciókra tehet szert, amelyek növekvő presztízst, felelősséget és anyagi elismerést biztosítanak. A karriert egy kicsit más értelmezésben definiálhatjuk az egyén élete során szerzett munkatapasztalatok és tevékenységek összességeként, melyek alapvetően különálló, mégis valamilyen módon összefüggő történések, folyamatot alkotnak, és egy vagy több foglalkozásban való előrehaladás közben zajlanak le. Tekintve, hogy a munka világa dinamikusan változik, karrierünk előre haladása során folyamatosan alkalmazkodunk, és válaszolunk munkánk újabb és újabb kihívásaira. Mindeközben fejlődünk, és személyiségünk is egyre érettebbé válik.

Mi számít, amikor karrierkérdésekre keresünk választ?

1. A munkaerőpiac ismerete

Folyamatosan friss munkaerőpiaci ismeretekkel kell rendelkezned ahhoz, hogy hatékonyan tudj dönteni arra vonatkozóan, mit tanulj, milyen irányban képezd magad, illetve hogy milyen terület felé érdemes elindulni a munkaerőpiacon, ami várhatóan sikereket is hozhat Neked a jövőben. Ennek érdekében sokat kell olvasni, híradásokat nézni, internetet böngész azért, hogy megismerd és nyomon kövesd az aktuális trendek alakulását, és ismerd azokat az eszközöket, amelyek segíthetnek Téged a hatékony önérvényesítésben.

2. Önismeret

Az önmagát ismerő emberre jellemző az önmagával kapcsolatos tudás birtoklása. Ez olyan evidensnek, tűnik, ugye? Ki ne ismerné önmagát – gondoljuk… Aztán amikor döntési, választási helyzetbe kerülsz, rájössz, mégiscsak kevés az az információ, amit tudatosítottál önmagadban önmagaddal kapcsolatban. Mit is jelent hát az „önismeret”?

Azt, hogy az egyén tisztában van képességeivel, adottságaival, céljaival, értékeivel, vágyaival, tisztában van személyisége pozitívumaival, de ismeri saját korlátait és hiányosságait is. Egy komplex képe van saját személyisége összetevőiről, határairól és lehetőségeiről, ismeri viselkedéses megnyilvánulásainak hátterét és motívumrendszerét. Amellett, hogy tisztában van saját aktuális jellemzőivel, van egy elképzelése önmaga ideális képére vonatkozóan is, melynek elérése érdekében erőfeszítéseket tesz.

Önismeretre több forrásból is szert tehetsz:

a) hasznos, ha tudatosítod magadban élményeidet, tapasztalataidat, és azokból következtetéseket szűrsz le önmagadra vonatkozóan,

b) az is nagyon informatív lehet, hogy környezeted, egy másik ember milyen reakciókat ad megnyilvánulásaidra,

c) mindezen túl pedig nagyon fontos, hogy értékeld saját teljesítményedet, gondold át, mit csináltál jól/rosszul, mi az, amit egy következő helyzetben is érdemes ugyanúgy tenni, és mi az, amit semmiképp.

Az önismeret szeletei

Érdeklődés

Elégedett csak akkor leszel karriered alakulásával, ha olyan tevékenységeket végezhetsz, amelyek iránt kisebb-nagyobb mértékben érdeklődéssel viszonyulsz. Érdeklődés alatt a személyiség érzelemmel telített tartalmi irányulását értjük, ez tehát szubjektív, egyedi értékkel látja el a tárgyat, amire irányul. Az érdeklődés révén a valóság bizonyos részei hangsúlyossá válnak, jelentőséget kapnak, ezáltal számodra fontosabbak lesznek, mint a világ többi része. Az érdeklődés egy olyan belső irányító, ami ahhoz a belsőleg értékesnek tartott személy, tárgy, jelenség felé irányít Téged, amely képes igényeidnek megfelelni. Az érdeklődéssel végzett tevékenység nagy előnye, hogy örömmel végezzük, és közben időérzetünk is sajátosan alakul: az érdeklődéssel végzett tevékenység közben az idő szinte röpül, aminek hátterében az áll, hogy ilyenkor elmerülünk a végzett tevékenységben, és arra figyelünk, nem a körülöttünk zajló történésekre vagy az idő múlására. Az így végzett munka további jellemzője, hogy közben kevéssé fáradunk el, illetve ha mégis, az ilyen fáradtság jóleső, és megelégedéssel tölt el bennünket.

Értékek

Az értékek az egyén személyes viszonyulásai, kifejezik az egyén viszonyát a természeti és a társadalmi dolgokhoz, jelenségekhez, viszonyokhoz. Az értékek részben társadalmi és kulturális meghatározottságúak, ezért fontos, hogy az egyén körül lévő társas közeg miként viszonyul a világ dolgaihoz, milyen elvárásokkal és attitűdökkel él. A nagy társadalom értékrendjén túl fontos a szűkebb társadalmi közeg, a család és a barátok viszonyulása is. Az, hogy ezek a számodra fontos személyek, mit tartanak jónak, rossznak, követendőnek vagy elkerülendőnek, meghatározza azt is, hogy Te miként viszonyulsz ezekhez a dolgokhoz. Fontos, hogy olyan közegben lehess, aminek értékrendjével azonosulni tudsz. Ez ugyanúgy fontos egy munkahely megválasztásakor is, mint amikor baráti társaságot választasz. Az egyén csak akkor fogja magát jól érezni az adott társaságban, ha annak tagjai alapvetően úgy gondolkodnak, úgy éreznek a világ dolgaival és történéseivel kapcsolatban, ahogyan ő maga.

Munkamód

Munka- és pályaválasztás szempontjából, amikor az egyén még a választás előtt áll, az is meghatározó, milyen az a mód, ahogyan dolgozni szeret. A foglalkozások mindegyikére jellemző valamilyen munkamód. A szellemi munkákra pl. gyakran jellemző az irodai környezet, vagy a belső helyszínen történő munkavégzés. A fizikai munkák gyakran igénylik a különböző gépek kezelésére való képességet, az értékesítői pozíciók általában sok utazással járnak, a fejlesztő pozícióban dolgozók olykor sokat vannak egyedül, máskor pedig éppen arról szólnak munkanapjaik, hogy együtt kell működniük másokkal, vagy épp prezentálni kell az eredményeket. Saját munkamódod megismerésére úgy van lehetőség, hogy élményeket, tapasztalatokat szerzel, kipróbálsz különböző munkavégzési formákat. A preferált munkamód minden egyén olyan összetett pszichológiai tulajdonsága, amely részben a munka sajátosságaiból, részben a munka személyes és tárgyi jellemzőinek összességéből létrejövő egyéni megoldásokhoz vezethet. A munkamód alakítása során tehát meghatározóak a munka jellegéből fakadó keretek, de mindezen túl az egyénnek lehetősége van saját ötletei kibontakoztatására is. A pályák palettája színes, minden életút más-más jellegzetességekkel bír. Amikor választasz, ezeket a jellegzetességeket figyelembe kell venni, hiszen jólléted és elégedettséged szempontjából meghatározó az a mód, ahogyan a munkát végezni lehet/kell. Nincs jó vagy rossz munkamód, a lényeg az, hogy a saját munkastílusodnak megfelelő munkakört megtaláld. Azért fontos ez, mert a saját munkamódhoz nem illeszkedő munkakörben csak idegi-óráig, vagy nagy kompromisszumok árán érezhetjük magunkat jól. Nagyon rossz az, ha úgy telnek a munkaórák, -hetek, -hónapok, hogy az ember már előre szorong minden nap kezdetén, mert nem érzi jól magát. Éppen ezért hosszú távon mindenképpen az legyen a cél, hogy egy olyan munkakört találj, ami illeszkedik munkatempódhoz, munkavégzési stílusodhoz és ritmusodhoz, azaz munkamódodhoz.

Személyiség

A személyiség fogalmát sokan sokféleképpen definiálták már, a sokféle értelmezés mellett azonban általában elmondható, hogy a „személyiség” fogalom az egyénre jellemző (jellegzetes) mintázat, amely meghatározza a személy környezetéhez való viszonyát, jellemző gondolkodási és viselkedési módját. Ezek a tulajdonságok miden ember egyedi jellemzői, és természetesen nem hagyhatók figyelmen kívül a karrierkérdések mérlegelésekor sem.

Képességek

A képességek az ember azon viszonylag állandó sajátosságai, melyek bizonyos területeken a sikeres tevékenység előfeltételei. A „valamire való képesség” az ember azon tulajdonsága, hogy a feladatok egy részét képes jól, akár másoknál sokkal jobban megoldani. A képességek mindegyikére jellemző, hogy valamilyen munkavégzési formában hatékonyabbá teszik az egyént. Akkor lehetünk sikeresek, ha tudásunk és képességeink illeszkednek a választott szakma elvárásaihoz. A képességek feltárása azonban csak részben elegendő a pályán való sikerességhez. A képesség ugyanis nem egy statikus jelenség, összefügg a motivációval, az érdeklődéssel, és fontos szerepe van a gyakorlásnak is. A képességek számos személyes jelleggel bírnak, a személyiségre jellemzőek. Nem statikusak, és nem értelmezhetők egymástól elkülönítve, hiszen összefüggnek egymással. A képességek tevékenységeinken keresztül nyilvánulnak meg, és mivel ugyanazon képesség többféle tevékenységben is hasznosítható, a képességek meghatározóak az iskola- és a pályaválasztás szempontjából.