Fiatal vezető – hatékony vezető?

fiatal vezetoÚgy tűnik, míg régen a karrier fejlődése és a szervezeti előrejutás erősen függött az életkortól, ma már ennek egyre kevéssé van jelentősége az üzleti szférában. Egyre inkább teret kapnak a fiatal munkavállalók, sőt kifejezetten jellemző, hogy néhány évvel a munkaerőpiacra lépést követően komoly vezetői pozíciókba kerülnek, és felelősségteljes feladatokat látnak el. De ha nem az életkor és a bölcsesség számít, akkor mi?

A mentális komplexitás…

Úgy tűnik, a személyiségjellemzők mellett a mentális komplexitás szintje a meghatározó tényező. Azt már régóta tudjuk, hogy bizonyos személyiségjegyek az egyént alkalmasabbá teszik a vezetésre, ugyanakkor az is egyre nyilvánvalóbb, hogy a személyiség önmagában kevés a hatékony vezetéshez. Vegyük például a határozottságot. Ha a vezető határozott, az alapvetően jó dolog, ugyanakkor nem mindegy, hogy a határozottságával okos vagy buta ötleteket próbál érvényesíteni. Az éretlen vagy alkalmatlan ötletekkel senki nem lesz hatékony vezető, ellenben ha éretten reagál egy-egy problémára, és ötleteit nagy határozottsággal érvényre juttatja, az igen hatékony vezetői stratégia lehet. Márpedig e tekintetben a mentális komplexitás szintje a meghatározó.

Mi is a mentális komplexitás lényege?

A mentális komplexitás fejlődésének lényege, hogy az egyén egyre többet ért meg a körülötte lévő világból, annak egyre több elemét fogadja be és teszi a saját rendszere részévé, ami ezáltal gondolkodásának meghatározó tényezőjévé válik. Ez vezetőként és nem vezetőként is fontos. E fejlődés során az egyén egyre inkább képessé válik saját elveinek megfogalmazására és az azokhoz való alkalmazkodásra. A tekintetben pedig, hogy ezt miként tudja a vezetési gyakorlatban érvényesíteni, meghatározó szerepe van a személyiségnek is. A személyiség szerepét és jelentőségét tehát nem célunk alábecsülni, ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy a vezetői gyakorlat hatékonysága szempontjából a személyiség igazán a mentális komplexitással összefüggésben kaphat teret. Vezetők esetében a mentális komplexitás különböző szintjei egyrészt más gondolkodásmódot, másrészt különböző vezetési gyakorlatot jelentenek. Attól függően, hogy a vezető hogyan gondolkodik a világ dolgairól, más vezetési gyakorlatot épít fel, másként viszonyul embereihez.

A mentális komplexitás szintjei

A mentális komplexitás „Társas komplexitás” szintje

Ezen a szinten a vezető önmagára mint egy csoport tagjára tekint, és nagyon fontos számára az a közösség, amihez tartozik. A közösség elveihez igazodik, inkább követője, mint alakítója a folyamatoknak. Érzékeny mások véleményére, szabálykövető és fontosnak tartja a társadalmi szabályoknak való megfelelést. Saját akaratát és vágyait könnyedén, dilemmák nélkül veti alá másokénak. Bizonyos kívülről elfogadott normák, értékek szerint irányítja az életét, könnyen magáévá téve mások érzéseit, különösek azokét, akik hozzájuk hasonló értékrendszerrel rendelkeznek. Az ilyen mentális komplexitású vezető könnyedén, jól alkalmazkodik. Döntéseit a hozzá közel állók (emberek, szervezetek) véleménye alapján hozza meg, viselkedését, érzéseit a mások akaratának való megfelelés irányítja. Mások hatékony irányítására nem igazán képes. Önértékelése nagyban függ a másoktól kapott visszajelzésektől, és általánosságban is igaz, hogy erősen függ kapcsolataitól. Ezen a szinten a vezetői működés hatékony lehet olyan közegben, ahol jól kialakult és bejáratott folyamatok vannak, melyeken kifejezetten nem kell változtatni. Olyan környezetben viszont, ahol a vezetőnek új ötletekkel, innovatív kezdeményezésekkel kell előállni, ez a vezetői működés nem lehet hatékony.

A mentális komplexitás „Önalkotó komplexitás” szintje

Ezen a mentális komplexitási szinten a vezető önálló gondolkodó, aki bátran megfogalmazza véleményét akár az általa fontosnak tartott közösség véleményével szemben is. A saját elveinek megfelelően gondolkodik és cselekszik, mások akaratától függetlenül is felelős döntést hoz. Tipikus önirányító, aki a saját elvei szerint él – persze a társadalmi szabályokat betartva. A világ dolgait a saját értékrendszere szerint minősíti, mások véleményétől bármikor könnyedén függetlenedik. Mások véleményét ugyanakkor meghallgatja, átgondolja, beépíteni és használni viszont csak akkor fogja, ha azt kritikus átgondolás után is hasznosnak érzi és azonosulni tud vele. Ez a vezetői működés kiváló akkor, ha egy új dolgot kell létrehozni, kitalálni, valamint bevezetni és elfogadtatni egy szervezeti közegben. Ezek a vezetők hisznek saját elveikben, elkötelezettek azok mellett, és tűzön-vízen át harcolnak is ezekért. Független, önálló, érett gondolkodással jellemezhetők és elkötelezetten harcolnak azért, amiben hisznek.

A mentális komplexitás „Individualitás feletti komplexitás” szintje

Ezen a mentális komplexitási szinten a vezető képes önmagára reflektálni és látja saját látásmódja  korlátait is. Felismeri és megérti mások látásmódjának lényegét, és képes egyszerre több véleményt is figyelembe venni, vagy akár integrálni is. Egyúttal meglátja a hasonlóságot a különféle értékrendszerekben, és nem gondolja azt, hogy csak egy „igaz” vagy egyfajta „jó” létezik: nem dichotómiákban gondolkodik, hanem integrálóan. Ez annak köszönhető, hogy tudja kezelni az ellentmondásokat és a paradoxonokat, többféle szabályrendszert is képes megérteni, összehangolni, és felismeri a nézőpontok közti különbségekben rejlő előnyöket. Az ilyen vezető jó diplomáciai érzékkel rendelkezik, nyitott és könnyedén megbirkózik az újszerű élethelyzetekkel is. Ez a típusú vezető kiváló fejlesztő, képes feltárni a különböző dolgozók motivációit, és úgy szervezni a vállalat szempontjából is előnyös folyamatokat, hogy közben minden beosztottja megtalálja ott a helyét. Túllép saját határain, és számára legalább annyira fontos beosztottai előre haladása, mint a sajátja, vagy talán még fontosabb.

Túllépve az életkor szerepén egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy a vezetői hatékonyság szempontjából meghatározó tényező a mentális komplexitás fejlettsége. Az egyén gondolkodásának összetettsége, az, ahogyan a világhoz viszonyul, meghatározó a vezetői gyakorlat szempontjából. Nem elhanyagolható ugyanakkor a személyiség szerepe sem, hiszen a személyiségjegyek meghatározzák, mennyire képes az egyén vezetőként érvényesülni. A kognitív és emocionális érettség (azaz a mentális komplexitás és a személyiség összhangja) tehát úgy tűnik a leginkább meghatározó a vezetői hatékonyság szempontjából. Márpedig ha ez így van, miért is ne lehetne egy fiatal vezető is hatékony? 🙂

Posted in Blog and tagged , .